Nagy László: Adjon az Isten
Adjon
az Isten
szerencsét,
szerelmet,
forró
kemencét,
üres
vékámba
gabonát,
árva
kezembe
parolát,
lámpámba
lángot,
ne
kelljen
korán
az ágyra
hevernem,
kérdésre
választ
ő
küldjön,
hogy
hitem széjjel
ne
düljön,
életet
–
nekem
a kérés
nagy
szégyen,
adjon,
úgy is, ha
nem
kérem.
Én ezzel a Nagy László verssel szeretnék
köszönetet nyilvánítani
és minden jót kívánni Emesének a gimnáziumi búcsúztatása
alkalmából.
Családom nevében is:
Enikő (Krékits) Savander
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése